Komoly változások lesznek a hokiválogatott játékában

Új tréner, új taktika

Ahogy a mondás is tartja „új seprű, jól seper”, és a nemrégiben debütáló Jarmo Tolvanen a rendelkezésére álló rövid idő alatt mindent megtett, hogy ez így is legyen. Az, hogy végül is kissé savanyú lett a szőlő, elsősorban annak volt köszönhető, hogy a temérdek új dolog – beleértve az új játékrendszert is – kissé megzavarta a magyar csapatot. Nyílván, ha több idő lett volna a felkészülésre, akkor a csapatunk lényegesen jobb teljesítményt nyújtott volna az első mérkőzésen, ahol a lengyelek gyakorlatilag végig egykapuztak és 4-1-es kiütéses vereséget mértek a magyarokra.

Az olaszok ellen viszont jól muzsikált a csapat

Érdekes, hogy az olaszok elleni meccsen, már sokkal összeszokottabb benyomást keltett a magyar válogatott, és a mutatott teljesítményre sem igazán lehetett egy rossz szót sem szólni. Persze azért az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az ellenféle játéka mindennek volt mondható, csak éppen átütő erejűnek nem, és a „latinos virtust” nyomokban sem lehetett felfedezni benne. Arról azért érdemes említést tenni, hogy egy eléggé tartalékos gárdát tömtünk ki 5-2-re, ugyanis a honosított sztárok nélkül álltak ki ellenünk az olasz csizma legjobbjai. A meccs hangulata remek volt, és a hazai közönség is mindent megtett annak érdekében, hogy a magyar csapat a mérkőzés egészén kellően motivált maradjon.

A japánokkal ki-ki meccset játszottunk

A Négy Nemzet Torna utolsó mérkőzésén a megalkuvást nem tűrő felfogásáról ismert japán válogatottal kellett meccselnie a mieinknek. A felkelő nap országának játékosai az olaszokhoz képest jóval keményebben tették oda magukat, és látszott rajtuk, hogy egyetlen cél: a győzelem lebeg a szemük előtt. Ez a mérkőzés igazi „hullámvasút” volt, ugyanis többször úgy tűnt, hogy megnyerhetjük, de aztán végül szétlövéssel a szamurájok kései leszármazottjai hozták a meccset.

A magyar válogatott mérlege így egy győzelem is két vereség lett, ami a harmadik helyre volt csak elég. A világbajnokság lassan itt van a nyakunkon, ezért jól lenne, ha a játékosok kissé összekapnák magukat, és igyekeznének megvalósítani a pályán Jarmo Tolvanen elgondolásait és játékrendszerét.